feb 28

Üdvözöljük az oldalon!

Ez az oldal az atlétika szépségeiről és sportjairól szól!

feb 28

Görkorcsolya verseny

YouTube előnézeti kép

feb 28

Görkorcsolya

Görkorcsolya

Szórakoztató és versenysport; művelői kis kerekekkel fölszerelt, különleges cipőben, körkörös pályán vagy közönséges utcai kövezeten mozognak. A hagyomány a németalföldi Joseph Merlinnek tulajdonítja a görkorcsolya feltalálását (az 1760-as években), de a gyakorlatban használt első négykerekű korcsolyát 1863-ban tervezte és szerkesztette meg a medfordi (Massachusetts, USA) James Plimpton. A szórakozásnak ez a fajtája ezután rövidesen divatőrületként terjedt el az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Ezekben az országokban sok görkorcsolyapálya létesült. A XX. század második felében a görkorcsolya hagyományos fa- vagy fémkerekeit kiszorították a könnyű súlyú poliuretán mûanyag kerekek, amelyek szilárdabban „fogják” a pálya felületét. További újítás volt az egysoros korcsolya, ebben egyetlen keréksort alkalmaztak a szokásos, négykerekű szerkezet helyett. Gyorsasági sportként az 1890-es évektől tartják számon a görkorcsolyát. A XX. század első negyedében igen népszerűek voltak a görkorcsolyaversenyek. Később hivatásos görkorcsolyacsapatok versengtek az e célra kialakított pályákon, s az Egyesült Államokban sok nézőt vonzottak ezek a görkorcsolya-”derbyk”, jóllehet inkább előre megbeszélt látványosságok voltak, semmint valódi versenyek. A fontosabb férfi-, női és váltóversenyeket ovális pályán futották (az óramutató járásával ellentétes irányban) vagy közutakon. E görkorcsolyaversenyek technikai előírásai és szabályai nagyjából megegyeznek a jégen lebonyolított gyorskorcsolyaversenyekéivel. A görkorcsolyás műkorcsolyázó- és táncversenyekre – első ízben 1910-ben, ill. 1923-ban szerveztek effajta vetélkedőket – lényegében ugyancsak a jégen rendezett ilyen versenyek szabályai irányadók. Hasonló a rendszer a versenyeredmények és a szakmai színvonal elbírálásában is. A görkorcsolyázás nemzetközi mű- és gyorskorcsolyaversenyeinek, valamint hokimérkőzéseinek felügyeleti szerve az 1924-ben alapított Nemzetközi Görkorcsolya Szövetség (International Roller Skating Federation). A sportág első világbajnokságait 1937-ben rendezték meg.

feb 28

Gyorsasági verseny

Gyorsasági verseny

Rendszerint ovális és sík versenypályán vagy terepen rendezett autó- vagy motorkerékpár-verseny. Mind a gyorsasági versenyek, mind pedig a Nagydíj-versenyek sora 1906-ban kezdődött – az utóbbiakat vagy lezárt országúton, vagy más, részben az országúti feltételeket reprodukáló egyéb terepeken rendezik. A gyorsasági verseny az Egyesült Államokban fejlődött az autóversenyek uralkodó fajtájává. Ami a gyorsasági versenynek az autóversenyek történetében elfoglalt helyét illeti, lásd az autóversenyzés szócikket. A motorkerékpáros gyorsasági versenyek jóval később kezdődtek, mégpedig Ausztráliában, az 1920-as években. Európában az 1930-as évek óta töretlenül népszerűek. A versenyeket kis, lapos (sík) és ovális pályákon rendezik, könnyűsúlyú motorkerékpárok részvételével, amelyeknek üzemanyagtartálya kisméretű, fékjük pedig nincs. A pályák hosszúsága mintegy 320 m, felületük salak, fű vagy homok. Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon rendeznek gyorsasági versenyeket – helyi jellegűeket és nemzetközieket egyaránt. Nagy-Britanniában az 1980-as években az ilyen versenyek nézőszámát csak a labdarúgó-mérkőzéseké múlta felül. 1937 óta a Fédération Internationale Motorcycliste (Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség) felügyelete alatt rendszeresen megrendezik a sportág világbajnokságát.

feb 28

Gyaloglás

Gyaloglás

Az atlétika egyik ága; a futástól az különbözteti meg, hogy a versenyző egyik lábának mindenkor érintenie kell a talajt, vagyis az elöl lévő lába már érinti a talajt, mielőtt a követő láb elhagyja. Angliát és az olimpiai játékokat kivéve mindenütt előírás, hogy miközben a láb érinti a talajt, egy pillanatra kiegyenesítendő. A gyaloglás először a XIX. század második felében jelent meg sportágként, bár nagy egyéni gyaloglóteljesítményekről már sokkal korábban is készültek feljegyzések. Anglia Amatőr Atlétikai Szövetsége 1866-ban 7 mérföldes gyaloglóbajnokságot rendezett. Az 1870-es és 1880-as években New York városában hivatásos versenyeket írtak ki: a résztvevők éjjel-nappal „meneteltek”, de időnként tetszésük szerint ehettek, pihenhettek, sőt alhattak is. Az győzött, aki hat nap alatt a legnagyobb távolságot tette meg. Az atlétika olimpiai mûsora 1908-ban a 10 mérföldes és a 3500 m-es férfi gyaloglóversennyel egészült ki. 1956 óta azonban 20 és 50 km a két olimpiai gyaloglótáv. Lásd még atlétika

YouTube előnézeti kép

feb 28

Gátfutás

Gátfutás

Atlétikai versenyszám, egymástól egyenlő távolságra elhelyezett, gátaknak nevezett akadályok átugrásával futják. A gátak kidöntése megengedett ugyan, de diszkvalifikálják azt a futót, aki lábfejét vagy lábszárát a gát mellett lendíti el, vagy kézzel dönti le a gátat. A gátfutást valószínűleg Angliában találták ki a XIX. század elején: az Eton College-ban 1837 táján rendeztek ilyen versenyeket. Az idő tájt a versenyzők úgy ugrották át a gátat futás közben, hogy páros lábra érkeztek le. A további kísérletezés – hány lépést lehet megtenni az egyes gátak között – konvencionális ritmust alakított ki: a magas gátak között 3-3, az alacsony gátak között 7-7 lépés, a középmagas gátak között pedig rendszerint 15 lépés. Az Oxfordi Egyetem A. C. M. Croome nevű versenyzője 1885 körül tovább finomította a technikát: úgy vette a gátakat, hogy egyik lábát előrenyújtotta, s közben erőteljesen előrelendítette törzsét. Ez manapság is a gátfutás technikájának alapja. A gátak megtervezésében nagy haladást hozott az L alakú gát kialakítása (1935), ez került a fordított T alakú gát helyére. Az L alakú gát – és tökéletesített változata, a hajlított L alakú vagy billenőgát – alapja (vízszintes szára) a közeledő gátfutó felé mutat. Ha tehát a versenyző gátat dönt, a gát lefelé eldőlve kilendül, kibillen az atléta útjából, ellenben a fordított T alakú gát fölfelé billent. A mai gátfutók rövidtávfutó stílusban teszik meg a gátak közötti távolságot, s gátvételnél két karjukat erőteljesen előrelendítik, hangsúlyozottan előrehajolnak, a követő lábat pedig a testtel szinte derékszögben lendítik át, így aztán a gátvétel után sem törik meg a futás lendülete. A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) szabályai szerint a férfi gátfutóversenyek szabványos távjai a 110, a 200 és a 400 m. A 110 és a 400 m-es gátfutás olimpiai számok. A 110 m-es versenyt 10, egyenként 1,067 m magas gát között futják, a gátak egymás közötti távolsága 9,14 m. A ritkábban megrendezett 200 m-es gátfutásban 10 alacsony (76,2 cm-es) gát van, egymástól 18,29 m távolságra. A 400 m-es gátfutásban az egymástól 35 m-re elhelyezett gátak középmagasak. Fedett pályás versenyeken a magassági és távolsági előírások némiképpen módosulhatnak. A női gátfutás távja a nemzetközi versenyeken régebben 80 m volt, nyolc darab, 76,2 cm magas gáttal rendezték. 1966-ban az IAAF jóváhagyta a 100 m-es és a 200 m-es női gátfutás megrendezését, az előbbit tíz 84 cm magas gáttal futották (az 1972. évi müncheni olimpián már a 100 m-es táv szerepelt), az utóbbit pedig tíz 76,2 cm magas gáttal. A 200 m-es női gátfutás helyébe aztán az 1976. évi olimpián a 400 m-es versenyszám lépett. Lásd még atlétika

feb 28

Súlylökés

YouTube előnézeti kép

feb 28

Futás

Ki gondolná, hogy a rendszeres futás hatására nem csak edzettebbekké, ellenállóbbakká, kitartóbbakká válunk, hanem még boldogabbak is leszünk. Tudományos vizsgálatok eredményei fényt derítettek a rendszeres futás testi elégedettséget fokozó hatására is. Lássuk, miről is van szó!

Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egyórás kocogással, futással.

YouTube előnézeti kép

feb 28

Úszás

Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve. Tárgyak és állatok mozgását is szokták így nevezni, ám ez a szócikk kifejezetten az emberek vízben történő tevékenységével foglalkozik. Az úszás sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként, valamint egészségügyi célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hiszen a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Kicsi a sérülés és a túlterhelés veszélye. Gerincbántalmakban szenvedőknek, illetve baleseti rehabilitációban részesülő pácienseknél szokták egészségügyi célból javasolni.

feb 23

Helló Világ!

Köszöntünk az Ingyenblog.hu-n. Ez az első bejegyzésed.

Most válassz ki egy Neked tetsző sablont a vezérlőpulton (Megjelenés/Sablonok), majd kezd el a blogolást a Bejegyzések-re kattintva!

Jó blogolást!